Skip Navigation

HASZNOS TANÁCSOK BÉLYEGGYŰJTŐKNEK!




A képen az egyik több keretes kiállítási anyagom egy részlete látszik.


VÍZJEL: A vízjelállás megállapításához a vízjelet mindig a képoldal felöl kell nézni. Persze sok esetben csak hátulról látni a vízjelet, de ekkor képzeletben meg kell "fordítani". Egyes bélyegek vízjelét nehéz megállapítani, vagy esetleg nem is látszanak. Célszerű a bélyeget fekete lapra helyezni a képoldallal lefelé, és lámpa alatt a legtöbb esetben szépen láthatóvá válik a vízjel. A III-IV., és az V-VI., vízjelek megkülönböztetése a legnehezebb, célszerű a katalógusban kiemelt eltérő jegyekere figyelni. Ugyanaz a bélyeg másik vízjellel nagyon érékes lehet. Sokan kérdezik, hogy érdemes-e vízjelvizsgáló készüléket vásárolni? A vélemények megoszlanak, átlagos anyag esetén nem érdemes beruházni. Egyes vízjelek esetén érdemes keresni a vízjelek közötti számvízjelet, ez különösen értékessé teszi a bélyeget.

BÉLYEGZÉS: A bélyeg funkciója, hogy fusson a postán. Tehát a bélyegzett bélyeg is érték, sőt egyes gyűjtők szerint csak a bélyegzett bélyeg a "bélyeg". Létezik szívességi bélyegzés, és igazi postai bélyegzés. A bélyegzőn lévő dátum sok esetben segítséget nyújt a bélyeg korának a megállapításához. Külön gyűjtési terület a lebélyegzések gyűjtése. Főleg az 1913 előtti bélyegek estében érdemes eltenni a szép és olvasható bélyegzésű bélyegeket. Aki komolyan foglalkozik ezzel, annak érdemes beszerezni a GUDLIN katalógust (Gudlin Tamás műve), ez alapján lehet értékelni a lebélyegzéseket. Sokan a későbbi modern bélyegeket is gyűjtik szép és olvasható helységbélyegzésekkel. Sajnos a gépi bérmentesítés elterjedésével egyre ritkább az igazi bélyegzés. Bár az igazi bélyeggyűjtőnek a gépi bérmentesítés is csemege, sokan ezeket is gyűjtik.

GUDLIN KATÓGUS: Gudlin Tamás által készített katalógus: MAGYARORSZÁG KLASSZIKUS POSTABÉLYEGZŐI.
Ez tartalmazza lényegében az összes magyar bélyegzést, és Ft-Euró stb árfolyamváltozások miatt nem értékben, hanem pontokkal "értékeli" az egyes lebélyegzéseket. A katalógus nem érhető el interneten, csak a kiadott könyv és annak melléklete (CD)
Úgy tudom, hogy most 24.000.-Ft az ára. 1 Gudlin pont 0.1-0.2 euro-t ér, tehát egy 100 pontos bélyegzés "értéke" 10-20 Euro hivatalosan.(ehhez jön még a bélyeg ára) A hazai bélyegpiacon kialakult egy sajátos szorzó, az egyszerűbb esetekben a példában említett 100 pontos bélyegzés 1000.-Ft, + a bélyeg éréke. A tömegbélyegek esetében a bélyeg értéke elhanyagolható. Jobb bélyegzéseknél ez a "szorzó" magasabb. A gyakori bélyegzések 5-35, a ritkák 40-100, a nagyon ritkák 150-350, a rendkívül ritkák 400-800 pontot érnek. 800 feletti pontozású bélyegek csak néhány példányban ismertek, ill. nagyon kedvelt ritkaságok. Fontos az, hogy milyen bélyegen van a bélyegzés, van amikor a bélyegzés értéktelen, de a bélyeg drága és van amikor a bélyegzés értékes egy egyszerűbb bélyegen. Ma már nagyon nagy tábora van a lebélyegzés gyűjtőknek, ill. korábban is sokan gyűjtötték, de nem volt egy egységes szerkezetbe foglalt katalogizálás. Ezt az űrt tölti be a Gudlin katalógus.
Egy-egy árverésen időnként megjelenő komolyabb lebélyegzésgyűjtemények akár milliós kikiáltási áron is indulhatnak.

FALC: Régebben a bélyegeket "beragasztós" albumban tartották. Kis ragasztó füllel ragasztották be. Ezek a kis ragasztónyomokat nevezzük falcnak, jelülésük egy csillag (*). A ragasztófül eltávolítása során kis mélyedés keletkezhet a bélyeg hátulján, ezt ABLAK- nak hívjuk. A korabeli bélyegek esetében előfordul, hogy sok falc. ill. falcnyom van a bélyegen. Bár a falcos bélyegnek egy bizonyos értéke van, de azért nem mindegy, hogy ez egy halvány falcnyom, vagy falc-falc hátán...

FDC: Elsőnapi,és emlékbélyegzéses, bélyeggel ellátott alkalmi boríték. A három feltételnek együtt kell lenni.

CM: Elsőnapi bélyegzésű képeslap bélyeggel, a bélyegkép megegyező, vagy hasonló a lap képével. Ma már nem adnak ki ilyet, ezért értékesek.

BÉLYEGÁZTATÁS: A bélyegeket célszerű langyos vízben áztatni, úgy, hogy saját maguktól váljanak le. Ezután érdemes másik tál vízbe helyezni, majd újságpapíron a képpel lefelé elhelyezve szárítani. A tökéletes száradás előtt, a két fehér lap közé helyezett bélyegeket 1-2 napig könyvben préseljük, több könyvet helyezve rá. Ha a bélyeg több óra alatt sem ázik le, akkor nem érdemes vele foglalkozni.
Kevésbé igényes áztatás, pl. tömeganyag esetén: a leáztatott bélyeget képpel lefelé újságpapírra tesszük, és amikor még nedves, de nem csurog, akkor egy nagyobb műanyag edény (száraz) falára tapasztjuk (pl. műa tál), a képes felével. Amikor megszáradt, akkor a bélyeg magától leesik. Egész jó minőséget kapunk, ha esetleg kissé hullámos, vagy pöndörödik, akkor érdemes egy könyv lapjai között préselni.
Új!!!
Az egyik kedves gyűjtőtársunk tájékoztatása szerint az újabban divatos öntapadós bélyegek ragasztója tiszta alkoholba való áztatással lejön. (5-10 másodperc)

ALBUM: A komolyabb bélyegeket érdemes jobb albumban tartani, MINDIG FÜGGŐLEGESEN, sőt sok bélyeggyűjtő az albumokat függőlegesen lapozza. Az albumokat évente egyszer-kétszer át kell lapozni. Az igen értékes bélyegeket ezen belül még további védelemmel is érdmes ellátni, pl jobb filacsík, vagy összehajtott pergamin. A fekete lapos albumban jobban mutat a bélyeg, de a hosszú évek alatt esetleg előforduló letapadás jobban nyomot hagy, mint a fehér lapos album esetén. Van ragasztott csíkos, és bevágott csíkos album. Mindkettőnek van előnye és hátránya. Bizonytalan eredetű albumban jobb bélyegeket nem érdemes tartani.

VÁSÁRLÁS: A bélyeg valóban értékcikk, és bizalmi dolog! Ha drága bélyeget olcsón ajánlanak, az gyanús! Az olcsón vett bélyeget a komoly gyűjtő előbb utóbb kicseréli, mert az olcsónak biztosan van valami hibája! És ha kicseréli akkor már többe kerül, mintha egyszer megvette volna megbízható helyről, még ha kicsit drágábban is. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de a megbízható eladók nincsenek sokan!

Árveréseken, és 1.-Ft os aukciókon is nagyon vigyázni kell!!! Bizonytalan eladók - bizonytalan eredetű bélyegeit nem szabad megvenni.

Mindig lebegjen a szemünk előtt! A bélyeg nem bontott csirke! Nem úgy vásároljuk, hogy megnézzük, ki adja olcsóbban!!.
Ha nem akarja kidobni az egész gyűjteményét egy bizonytalan vásárlás miatt, akkor jusson eszébe az az egy-két régi öreg kereskedő aki amolyan régiesen és becsületesen csak megbízható bélyeget ad.


Sajnos a gazdasági válság miatt mindenki előszedi a 20-30 éve szakszerűtlenül tárolt dohos-penészes-beragadt stb bélyegeit, és próbálja eladni a különféle internetes árverezési oldalakon. Ezeket kerülni kell.

Komoly gyűjteménybe csak komoly helyről szabad vásárolni-cserélni. A manapság elszaporodott árverezési oldalak kínálatában sajnos ismeretlenek árulnak ismeretlen eredetű dolgokat, és ez nagyon veszélyes.
ÍVEK: Az íveket, és a nagyobb blokkokat célszerű házilag készített ívtárolóban tartani. (Genotherm, beletéve keményebb rajzlap) Sokan fényképalbumban tartják, ez is jó megoldás, de ebben az esetben is érdemes kartonlapot helyezni az ív mögé, ÉS EZEKET IS ILLIK FÜGGŐLEGESEN TÁROLNI! A gyári ívtárolók nagyon drágák.

RAGASZTÓ: A bélyegek ragasztója 1961 ig állati eredetű volt, később szintetikus. A korabeli bélyegeken a kemény állati eredetű ragasztó könnyen megtörik, ezért különös gonddal kell kezelni. A megtört ragasztó (gumitörés) csökkenti az értéket. 1991- től száraz egyvezésű bélyegek is forgalomba kerültek. Nagyon fontos, hogy a bélyeget mindig csipesszel kell megfogni, az ujjnyomos bélyeg csúnya, és szinte értéktelen.

SZÉP BÉLYEG: Egy szép bélyegnek ép a fogazata, szép, ujjnyom mentes a ragasztója, élénk, friss a színe. Nincs rajta törés, hajlás. Ha bélyegzett, akkor szép a pecsételése. A korabeli klasszikus (1913 előtti) bélyegek esetében elfogadható a foghiba, vagy egyéb eltérés. Persze az 1913 utáni foghibás, és értékesebb bélyeg is komoly értékű lehet.A sárgult, foltos bélyeg esetében komoly veszélyt jelent, ha ezt gombásodás okozta. Ezek tönkre tehetik az egész gyűjteményt. Az olcsóbb időszakból származó foltos bélyegeket ezért a legjobb elkülöníteni, vagy kidobni.

ÍVSZÉL, VONALKÓD: A bélyegeket ívekben nyomják, így a szélső bélyegeken ívszél van, az újabb kiadásoknál pedig az ív egyik oldalán (többnyire felül) vonalkód. Egyes korabeli bélyegeken előfordul bélyeg nagyságú fogazott ívszél, ezt üresmezőnek nevezzük, ezek értékesek! Vannak ívközéprészes bélyegpárok is, ebben az esetben a bélyeg ív közepén van egy széles ívközéprész. Ezeket a széles szegélyeket nem szabad eltávolítani, mert csak növelik a bélyeg értékét. Az újabban kiadott vonalkódos bélyegek a bélyeggyűjtés legújabb területe, a bélyegkatalógus is foglalkozik ezek értékelésével. Mivel egy teljes íven csak 5-10 vonalkód fordul elő, érdemes ezeket beszerezni. Amikor a fogazás a vonalkódok között is végigfut, akkor még értékesebb a bélyeg. (lásd a katalógus idevonatkozó leírását.)

Ha kérdése merülne fel a bélyeggyűjtéssel kapcsolatban, kérem írja meg mailban.